A jelenlegi jobboldali fordulat - amely, ne feledjük, a korábbi (balközép) kormánypártokban is végbement - stigmatizálja, megbélyegzi a segélyből élőket, miközben állami segítséget követel a középosztálynak (szó se róla, ez utóbbira is ráfér - de nem kizárólag rá). Minden ún. inaktív réteg, csoport, nemzedék ki van téve a szimbolikus - és olykor kézzelfogható - megaláztatásnak, diszkriminációnak. Ezt egyetlen pillanatig se szabad tűrni. A „nyuggerek” - szüleink és nagyszüleink - megvetése már-már a civilizáció alapjait feszegeti. A népjóléti rendszerektől függők (intézeti gyerekek, pszichiátriai beutaltak) általános és rendszeres bántalmazása, gyötrése ugyancsak. A gyöngék védelme a nyilvánosságban mozgó, az intézményi horgonyról eloldozott baloldali szabadcsapatok küldetése marad.

Újabb grassroot (alulról szerveződő) mozgalmakat szeretnénk bemutatni: az egyik az USA-ban működik a másik pedig Brazíliában.  

Az alábbiakban négy anyagot közöltünk újra: egy filmet és három cikket, melyek az öregedés, az emberi élettartamnövelés problémáköréhez közelítenek, egymástól meglehetősen eltérő nézőpontból.

A transzhumanizmus kérdései - Transhumanism F.A.Q.

„Nem a műveim által szeretnék halhatatlan lenni. Úgy akarok halhatatlanná válni, hogy nem halok meg.” – Woody Allen

Az örök élet utáni ősi vágynak az elmúlt nyár óta immár hivatalos kutatási helyszíne is van: a kaliforniai Silicon Valley-ben található, és Singularity University-nek (SU – Különösség Egyetem, http://singularityu.org/) hívják. Nevét a „szingularitás” fogalmáról kapta, mely a jövőkutatók számára azt az időpontot jelöli, amikor a technikai, technológiai fejlődés úgy felgyorsul, hogy egy átlagos szellemi képességekkel rendelkező ember már nem is tudja követni azt.

A hosszú élet titka után kutatva Dan Buettner és csapata a világ "Kék zónáit" tanulmányozza: azokat a közösségeket, ahol az idősek élettel és energiával teli rekord-életkort élnek meg. (Magyar felirattal, fordította: Siroki Péter)

A nyugdíjasévek jobb kihasználásáért

A szenioroknak nevezett korosztállyal foglalkozó szakirodalommal napjainkra Dunát lehet rekeszteni, de lényegében valamennyi tanulmány ugyanazt a két kérdést helyezi előtérbe. Egyrészt a várható életkor gyors növekedésének következtében (Franciaországban például évente 3 hónappal hosszabbodik meg a várható élettartam) az aktív népesség egyre nehezebben tudja eltartani a nem dolgozókat, és emiatt mihamarabb át kellene szervezni a nyugdíjrendszert, mégpedig a nyugdíjak csökkentésével. Másrészt hiába élnek hosszabb ideig az emberek, ha közben jelentősen leromlik az egészségi állapotuk – ebben az esetben az öregedés nem is annyira a társadalom, mint inkább az egyén számára jelentene problémát.

Tisztelt Olvasó! Ha igazat adnék a kételkedőknek küzdelmünk értelmét, illetve sikerét illetően, nem tettem volna közzé ezt a felhívást, melyben segítségedet kérem.

A kapitalizmus történetének sokadik, világméretekben pedig a második hatalmas válsága idején sorra dőlnek be a gazdaságok. Most Görögországra került sor.

Az alábbiakban „Egy jól működő alternatív életközösség bemutatása” következik. Nevezhetjük kommunának is a 40 éve létező németországi társaságot, amely – számomra – rendkívül rokonszenves módon valósította meg nemek, generációk, vallások tartós, békés, természetközeli együttélését.