About Basic Income

A basic income is an income unconditionally granted to all on an individual basis, without means test or work requirement. It is a form of minimum income guarantee that differs from those that now exist in various European countries in three important ways:

• it is being paid to individuals rather than households;
• it is paid irrespective of any income from other sources;
• it is paid without requiring the performance of any work or the willingness to accept a job if offered.

Liberty and equality, efficiency and community, common ownership of the Earth and equal sharing in the benefits of technical progress, the flexibility of the labour market and the dignity of the poor, the fight against inhumane working conditions, against the desertification of the countryside and against interregional inequalities, the viability of cooperatives and the promotion of adult education, autonomy from bosses, husbands and bureaucrats, have all been invoked in its favour.

Poliamoria, magyarul többszerelműség (a görög πολύ [poly, jelentése sok vagy több] és a latin amor [szerelem] szóösszetételből) kettőnél több személy közötti intim kapcsolat egyidejű gyakorlata, kívánsága vagy elfogadása, melyről minden szereplőjének tudomása van és amelyhez hozzájárul. Nem tévesztendő össze a poliszexualitással.

INTERJÚ TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS FILOZÓFUSSAL

A kapitalizmus mulandó történeti jelenség, elkezdődött és be fog fejeződni. És bár többször is bizonyította szívósságát, rugalmasságát, belső erőtartalékai mára teljesen kimerültek. Néhány, a megmentésére irányuló kísérletet még végignézhetünk, de végérvényes bukása elkerülhetetlen – véli Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki a héten két előadást is tartott Újvidéken, mind a két alkalommal telt ház előtt.

Mély válságban van a parlamenti politizálás – mondta Tamás Gáspár Miklós az Egyenes Beszéd hétfői adásában. A politikai filozófus szerint az új nemzedékek eltávolodnak azoktól a „szentségektől” amelyek a mai politikai berendezkedést jellemzik és egyre inkább a saját kezükbe vennék az irányítást. Ez nem utcai politizálást jelent – tette hozzá Tamás Gáspár Miklós, hanem a népszavazási folyamatok erősödését. Kibontakozóban van egy kettős hatalom, amelyben egyre zsugorodik a központi  rendszerek és erősödik a társadalom civil szereplőinek – az állampolgároknak – szerepe, tette hozzá a filozófus, aki szerint új intézményi struktúrákra van szükség, de a létező struktúráktól való elfordulás nem a semmibe vezető út. Tamás Gáspár Miklós szerint olyan erős társadalmat kell építeni, hogy az ne függjön a kormánytól.

Ezt az MRW rap számot sem fogják játszani a rádióadók.

„Mióta az eszemet tudom mindenki csak ígérget,
Azóta sincs változás nem értem ezt az egészet,
Fidesz Lmp Mszp meg Gárda,
Meg a faszom tudja még hány kibaszott párt van,
De egyik se csinál semmit csak ülnek a székben,
Szopják ki a faszom-köszönöm szépen,
A MAGYAR nép az birka de fogy már a türelem,
Új fejezet nyílik a történelem könyvekben,
Mert ha még ma nem de hamarosan az lesz,
Hogy az összes férfi nő meg gyerek harcos lesz.”

Az ún. tőkepiacok egyik ÁLmegszemélyesítője, amint az összeomlásra spekulál (magyar felirat a CC gombra kattintva) és a valóság.

Örömmel konstatálhatnánk, hogy megalakult a Civil Akcióegység nevű tömörülés, de a kezdeményezés „pontjai” inkább egyfajta kiábrándító gondolati dezorientáltságot, bénultságot tükröznek, mintsem konzisztens célrendszert és cselekvési dinamizmust. A pontok a legnagyobb összevisszaságban sorakoznak – lényegtelen a lényeges elé tolakodva, egymást szinte kizáró reformista és forradalmi, taktikai és stratégiai célok összekeverve, – az egyetlen határozott rendezőelv a számozás.

Legalább húsz éve nyilvánvaló, hogy az államszocializmus bukása alapjában a közösségi társadalom, a tulajdonképpeni szocializmus megvalósítatlansága miatt következett be; a bürokrácia eltorlaszolta az utat szocializmus felé vezető átmenet előtt. Máshonnan tekintve a bukás a belső gazdasági és társadalmi ellentmondásokban, irányítási válságjelenségekben, a Nyugattal való gazdasági, technikai-technológiai és katonai versengés elveszítésében keresendő, vagyis a külső feltételrendszer átalakulása a hetvenes évektől („globalizáció”) alapjában „belejátszott” a rendszerváltás kibomlásába. Mindennek ellenére a kelet-európai rendszerváltás nem szervezett tömegmozgalmak eredménye volt. Nem mellékes tény, amit az uralkodó legitimációs ideológia szisztematikusan figyelmen kívül hagy: sehol nem volt olyan forradalmi tömegmozgalom, népi követelés, hogy állítsák vissza a tőkés magántulajdon uralmát, állítsák vissza a kapitalizmust, legyen az állami tulajdon a társadalom egy szűk rétegéé, egy új uralkodó osztályé.

Minden ember egyedi lény, különböző természeti adottságokkal, eltérő társadalmi helyzettel, viszont azonos emberi lényegében, abban, hogy biológiai lényén túl társadalmi lény, azaz a társadalmi újratermelés aktív része.

Nouriel Roubini amerikai sztár közgazdász szerint Karl Marxnak, a kommunista ideológia atyjának igaza volt a kapitalizmus önpusztító természetéről szóló elemzésében.