Az Antikapitalista Blokk (AKB!) január 29-én tartott vitaestet a jelenlegi világválságról. Az alábbiakban olvasható egy rövid, de tárgyilagos beszámoló az estről.

Az Antikapitalista Blokk! (AKB!) nyilvános vitát rendezett a napokban mintegy 35–40 fő részvételével. Az esemény sajnos iskolapéldája annak, hogyan nem szabad „antikapitalizmust” csinálni. Csak emlékeztetőül: az AKB! mostanáig semmilyen írott programmal, komolyan vehető alapdokumentummal nem rendelkezik. Anélkül, hogy felelősségemet tagadnám a jelenlegi eszmei zűrzavarban, hozzá kell fűznöm, hogy kezdettől fogva szorgalmaztam az önmeghatározást, a programalkotást, ám nem találtam kellő támogatásra az AKB! soraiban. Önkéntelenül adódik a kérdés: miért?

Az interjú egy dániai öko-közösség életét mutatja be.

Egy újrahasznosított egyetemi jegyzet 30 év távlatából

Kelemen János – Lendvai L. Ferenc: A marxista-leninista filozófia alapjai,
(Egységes jegyzet az egyetemek és főiskolák számára) Kossuth Könyvkiadó, 1979.

Ha valaki azt mondta volna nekem a 80-as években, hogy ne selejtezzem ki ezt a tankönyvet, mert valaha olyan fontosságot tulajdonítok majd neki, hogy még recenziót is fogok írni róla, bizonyára értetlenül csóváltam volna fejem vagy fuldokoltam volna a nevetéstől. Ám a valóság alaposan megleckéztetett. Egy könyvtári selejtezés alkalmával (köszönet a térítésmentes példányért a Hódmezővásárhelyi Városi Könyvtárnak) mintegy „visszavettem a szemétből” ezt a könyvet, s azon kaptam magam, hogy szinte referenciaként, egyre gyakrabban néztem bele bizonyos fölvetődő alapvető filozófiai kérdések kapcsán. Ennek során lassan kialakult bennem az a nézet, hogy – sajnos jobb híján – mind a mai napig ez a leghasználhatóbb, magyar nyelvű, a számos kiadás és magas példányszám következtében elvileg „széleskörűen hozzáférhető” marxista filozófia tankönyv Magyarországon.

Noam Chomsky gondolatai a háborúról, az anarchizmusról, a hatalomról, a terrorról és a médiáról. Az összeállítás 3 angol nyelvű beszélgetés alapján készült.

A 2007-ben megjelent könyvet egy rendőri rajtaütés tette ismertté. A francia terrorellenes kommandó 2008 novemberében rajtaütött a Corrèze megyei Tarnac egy farmján, ahol „anarcho-autonóm terroristákat” vettek őrizetbe. A vád egy TGV-vonat elleni szabotázs - fémdarabokat helyeztek a sínekre - volt. A vád hamarosan kiegészült azzal, hogy a tarnaciak „vezére”, Julien Coupat az egyik szerzője a fent említett könyvnek, a nyíltan felkelésre felszólító munkának, amelyet így a szabotázs elvi alapvetéseként értékeltek. http://nol.hu/kulfold/20091212-az_eljovendo_felkeles_

A cikk kritikus szemmel mutatja be a spanyolországi eseményeket. Olyan dolgokat ismertet, amiről eddig kevés szó esett a forradalom kapcsán.

Composer munkával kapcsolatos félreértései éppen abból erednek, hogy képtelen felismerni az őt körülvevő valóságot a szavak mágiája, a látvány által közvetített képek mögött. Mivel pedig az a kép, amelyet a kapitalizmus közvetít számára, alapvetően dualisztikus, ezért Composer mindenen ezt a végtelenül ahistorikus és undialektikus dualizmust kéri számon. Ez a közelítés természetesen alkalmas a világ egyfajta leírására, ám megértésére – amely az ellene folytatott harc záloga – semmiképpen sem.