| Hatalom és terror - beszélgetések Noam Chomsky-val |
|
|
|
| Elmélet - Gondolatok | |||
| Írta: Kendre, Fidusz | |||
| 2010 január 09., szombat 10:17 | |||
|
Noam Chomsky gondolatai a háborúról, az anarchizmusról, a hatalomról, a terrorról és a médiáról. Az összeállítás 3 angol nyelvű beszélgetés alapján készült. TF: Az interjú 2003. április 8-án lett publikálva! Kérdés: A háború kezdetével a háborúellenes mozgalomnak le kéne hanyatlani az eredménytelenség miatt? Chomsky: Ez olyan, mintha azt javasolná a rabszolgák felszabadításáért küzdőknek, a munkások, vagy a nők jogait pártolóknak, vagy bárkinek, akik a szabadságért és az igazságért aggódnak, hogy ha nem érik el a céljaikat, sőt még csak nem is közelednek hozzájuk, akkor csüggedniük kéne. Az erőfeszítesek fokozása a megfelelő reakció. Fel kellene ismernünk, hogy a mozgalom méreteiben példa nélkül álló, így szélesebb alapokra építkezhetünk. A céloknak pedig hosszútávúaknak kellene lenniük. Bush háborújának ellenzése nagyrészt azon a felismerésen alapszik, hogy Irak a ‘birodalmi törekveseknek’ csak egy speciális eleme, azt pedig széleskörben elítélik és jogosan félnek tőle. Ez a forrása a háború példa nélküli ellenzésének itthon és máshol is. Még a főáramlati sajtó is beszámol a "sürgős és zavaró" üzenetekről, amelyeket az amerikai nagykövetségek küldenek mindenfelől Washingtonba, hogy világszerte egyre több ember gondolja úgy, hogy Bush elnök nagyobb fenyegetés a világbékére nézve, mint Szaddám Husszein (Washington Post vezércikk). Ez tulajdonképpen a Clinton-korszakig nyúlik vissza, de az utóbbi időben sokkal jelentősebbé vált, nem ok nélkül. A fenyegetés valódi és ez a megfelelő hely, hogy ellenálljunk. Akármi törtenik is Irakban, a népmozgalomnak fel kellene erősödnie, hogy szembenézzen ezzel az óriási és folytatódó fenyegetéssel, ami bizonyosan új alakot ölt és szó szerint az emberi faj végzetét jelentheti. Emellett a mozgalmaknak azért kéne mozgósítaniuk, hogy elősegítsék az Iraki nép számára legkedvezőbb eredmény bekövetkezését, és persze nem csak az Iraki nép számára. K.: Ön egy libertariánus anarchista és mikor valaki ezt meghallja, gyakran rosszul értelmezi, amiatt, hogy ebben az országban [az Egyesült Államok - szerk.] sok témát másképp tárgyalnak es azok miatt, amiket eddig írt. Más szavakkal ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ön elveti a kormányzást és a káosz híve. Chomsky: Az Egyesült Államok mintha nem is ehhez a világhoz tartozna ebből a szempontbol. Egy bizonyos fokig Nagy Britannia sem, de az USA mintha a Marson lenne. Itt a "libertariánus" pont az ellenkezőjét jelenti annak, amit a történelem folyamán mindig is jelentett. A libertariánus a modern európai történelemben mindvégig szocialista anarchistát jelentett, a munkásmozgalom és a szocialista mozgalom államellenes elemét. A mozgalom két ágra szakadt, nagyjábol az államot szüksegesnek tartókra és az államot elutasítókra. Előbbi a bolsevizmushoz vezetett, Leninnel, Trockijjal, és társaikkal. A másik ág, ahová a Marxisták, baloldali Marxisták (Rosa Luxemburg és mások) is tartoznak, többé-kevésbé egy ötvözetbe olvadtak az anarchisták egy nagy törzsevel, s ezt "libertariánus szocializmusnak" hívtak. Tehát a libertariánus Európaban mindig szocialistát jelentett. K.: Milyen körülmények között legitim a hatalom? Chomsky: Az én értelmezésem szerint az anarchista hagyomány magja, hogy a hatalom mindig illegitim, kivéve ha be bizonyitja magáról, hogy legitim. Tehát a bizonyitás mindig azt terheli, aki azt állítja, hogy valami tekintelyelvű hierarchikus viszony legitim. Ha nem tudjak bebizonyitani, akkor az le kell bontani. Lehetséges-e egyáltalán ilyet bizonyítani? A bizonyítás nagyon nehéz, de szerintem néha meg lehet birkózni vele. Családias példával élve, ha a négyéves kisunokámmal sétálunk az utcán és elkezd rohanni, megfogom a karjat és visszahúzom, ekkor hatalmat és tekintélyt gyakorlok, de nyilvánvaló indoklást tudok rá adni. K.: Kisebb a bizonyítás terhe, ha gyengébb hatalmi entitásokat veszünk szemügyre? Chomsky: Nem, ugyanolyan. Például a katonai megszállás vagy rasszista elnyomás alatt élő embereknek joguk van ellenállni. Tulajdonképpen az USA és Izrael kivételével senki sem tagadja, hogy joguk van létezni, mondjuk ha megnézzük az ENSZ-határozatokat. K.: Most Palesztináról beszél? Chomsky: Palesztináról vagy Dél-Afrikáról. Ha megnézzük, fontos ENSZ-határozatok ítélik el 1987-ben a nemzetközi terrorizmust és mindenkit felszólítanak, hogy tegyen valamit, hogy megállítsa ezt a pestist. Két ellenszavazat volt, az amerikai és az izraeli. K.: Nem gondolja, hogy túlságosan leegyszerűsíti a dolgokat, amikor azt állítja, hogy az USA úgy viselkedik mindenütt, mint egy gonosz birodalom? Chomsky: Leegyszerűsítem a dolgokat, azt állítva, hogy az USA mindenütt gonosz birodalomként viselkedik? Igen, ez tényleg túlzott leegyszerűsítés volna. [a közönség nevet] Ezért hangsúlyozom, hogy az USA úgy viselkedik, mint bármely más hatalom. Csakhogy pont az USA a hatalmasabb, igy nem meglepő módon erőszakosabb is. De mindenki más ugyanolyan. Tehát amikor a britek irányítottak a világot, ugyanazt csinálták. K.: Milyen módon befolyásolja a kormány a médiát? Chomsky: Nem befolyásolja. A kormánynak szinte semmi befolyása sincs a médiára [az USA-ban - szerk.]. Ez olyan, mintha azt kérdezné: Hogyan győzi meg a kormány a General Motors-t, hogy próbálja növelni a profitot? Ennek nincs semmi értelme. A média óriási vállalatokat jelent, amelyeknek ugyanazok az érdekeik, mint az egész vállalati szférának, amely dominálja a kormányt. A kormány nem mondhatja meg a médiának, mit tegyen. Nincs hatalma hozzá. [3] indmyediáról átvett cikk: http://hungary.indymedia.org/node/6291 Összeállította és fordította: kendre [1] http://www.zmag.org/content/showarticle.cfm?SectionID=51&ItemID=3206
|
|||
| Utolsó frissítés: 2010 január 09., szombat 10:25 |
Támogató: Joomla!. Designed by: Joomla 1.5 Template, ntchosting. Valid XHTML and CSS.


