Az interjú egy dániai öko-közösség életét mutatja be.

Az interjú a máriahalmi Élöfalu Találkozó után készült az egyik résztvevövel, Döry Istvánnal.

- Nyáron találkoztál egy dániai ökofalu képviselöivel. Sok mindent megtudtál az elbeszélésükböl, olyanokat is, amelyek nem szerepelnek a honlapjukon ( www.ecovillage.dk ). Miközben ezekröl az információkról kérdezlek, térj ki, légy szíves, azokra a környezeti feltételekre, paraméterekre is, melyek a külsö keretet adják mindennapjaikhoz.

- Mit csinálnak közösen az ottlakók, mikor jönnek össze mindnyájan?

- Az, hogy ebben a faluban vagy inkább városszélben valóban környezettudatosan élnek, ökológiai megoldásokat alkalmaznak, fenntartható anyagokkal építkeznek, az valóban megtudható a honlapjukról. Érdemes is elolvasni. Azonban nagyon érdekes az is, hogyan élnek, mennyiben hasonlít ez különbözö létezö vagy tervezett közösségekhez. Nos, alapvetöen egy helyen élnek, de különbözö helyekre vonattal, tömegközlekedéssel járnak dolgozni. A vasútállomás 10 percre van gyalog, de többnyire biciklivel járnak arrafelé. Amikor hazajönnek a munkából (sokan persze otthon vannak vagy akár otthonról dolgoznak), a szabadidejükben - érdeklödési körüknek megfelelöen - müvelnek közösségi tevékenységeket, hobbiszerü elfoglaltságokat. Van kertész csoport, vannak tyúkosok, vannak kecskefarmerek, akik a közösségnek termelnek olcsó, egészséges árukat. Ezek a társaságok nem a szomszédság szerint, hanem önkéntesen szervezödnek, és az egyetlen feltétel, aminek eleget tesznek, hogy ráfizetést nem szabad termelniük. Ha valaki új csoportot akar kezdeményezni, akkor keres hozzá résztvevöket, megszervezi a munkákat és gazdaságilag annyira megtervezi a tevékenységet, hogy abból valami haszna származzon a közösségnek.

Az egész lakóközösségnek (83 épület, 300 fö) van néhány közös dolga, közös kertész, gondnok, közös komposztálás és komposzt-WC-szolgáltatás, közös bevásárló autók, ill. idönként meglehetösen formális közgyülés.

A 83 lakóegység, közelségi, szomszédsági alapon, ill. azok a házak, sorok, amelyek egy ütemben épültek, kisebb (10 házas - 20 lakásos) közösségeket alkotnak. Itt müködik személyesebb csoportos tevékenység is a következö formákban: 10-20 házhoz tartozik egy közösségi épület, ahol hetente háromszor van közös vacsorafözési lehetöség. Aki minden hónapban mind a tizenkettö alkalmon részt vesz, az havonta 2 alkalommal, aki csak a felén tud részt venni, az havonta egy alkalommal föz az egész társaságnak. Vannak megfelelö eszközök hozzá, van 20-30 személyes receptkönyv, a menüt elöre megtervezik és a hozzávalókat a kertészetböl, termelöcsoportoktól valamint a boltból egy ember az elözö napon beszerzi. Másik két személy elkészíti az ételt. Cserébe a legtöbbször nem kell fözni, viszont van együttlét a szomszédokkal, barátokkal. Ilyenkor néha miniközgyüléseket tartanak, de ez is inkább kávézássá fajul, mert nincsenek komoly konfliktus vagy döntési szituációk. Olyanokat szoktak például megbeszélni, hogy az új épületcsoportok családjaihoz testvércsaládokat szerveznek, akik az újak beilleszkedését segítik.

A 83 lakóegység fele lakóház, amit maguk építettek a bentlakók, általában 10-et egy ütemben, a többi pedig sorházas lakások 20-asával, amit elöre megépíttetnek és bérbe adnak azoknak, akik ilyen ökolakóparkban szeretnének élni. A fluktuáció minimális, általában az élethelyzet változása okozza (pl. házasság). A bérlakásokban élök felé azonban jellemzöen gyengébbek a személyes kötödések, ezért találták ki a testvércsaládi kapcsolatokat, hogy azért valamelyest mindenki ismerje egymást.

- Valamiféle vezetöség, külsö képviselet?

- Az egész közösség hivatalosan alapítványi formában müködik, ennek vannak aláírási joggal rendelkezö vezetöi, többnyire a legrégebbi épületekböl. A várossal van kapcsolatuk, amelynek a területén építkeznek. Kb. 500 föig fejleszthetö a terület a rendezési terv szerint, de nem akarják az egészet kihasználni, mert a pszichológusok azt mondják, hogy annyi ember már nem ismerheti egymást személyesen. A bankokkal van idönként kapcsolatuk: az építkezésekhez, a munkacsoportokhoz vesznek föl hiteleket. Jó feltételekkel kapnak kölcsönt, mert elég nagy és stabil a közösség, sok az ingatlan. Ráfizetést nem termelnek, a kölcsönöket vissza tudják fizetni.

- A belsöröl: erkölcs, hit, vezéreszme - mennyire közös, vannak-e ilyen jellegü feltételei az ottélésnek?

- Elég megdöbbentö módon nincs - az ökoéletmódon kívül más - vezéreszméjük, vallási vagy egyéb indíttatásuk. Erre a visnyeszéplaki ökofalu lakói többször is rákérdeztek. A dán ökofaluban mindenki azt hisz, amit akar, néhányan különbözö templomokba eljárnak, de nem mindenki, viszont teljes a vallási tolerancia. Reggelenként vannak fakultatív lelki programok a jógától, a vallásos meditációkon keresztül a sportig, de ezeken kevesen vesznek részt. Ha valaki kitalál egy újfajta lelki programot, akkor azt email-ben meghirdeti, plusz mindenkinek dobnak be fénymásolt szórólapot, mert az email-t nem megbízhatóan olvassák. Az egész közösségnek van gyors internet vonala (mert elég sokan vannak hozzá), és mindenki otthonról hozzá is tud férni.

- Konfliktuskezelés közösségi szinten: mik a játékszabályok, megoldások?

- Kifejezetten kevés konfliktusról, problémáról, közösségi döntésröl adtak számot. Itt vannak 10-20 családot érintö megbeszélési alkalmak, ezek kevésbé formálisak, illetve az egész ökofalu határozatát igénylök, amik többnyire teljesen formálisak. A konliktusokat többnyire a "kivétel erösíti a szabályt" alapon oldják meg. (Az első hozzászólást ajánlja minden olvasó figyelmébe: a szerk.) A házirendjükben például rögzítve van, hogy kutyát nem szabad tartani (mivel a kecskék, macskák szabadon kószálnak), viszont van valaki, akinek a völegénye, jövendöbelije kutyás. Akkor ö jön a kutyával és igyekszik zökkenömentesen tartani az állatot. Hasonlóan nem tilos dohányozni, de szinte senki sem dohányzik, aki mégis, az dán módra, észrevétlenül teszi. Autót tartani sem tilos, de mivel alig van autó az ökoelvek miatt, a kivételböl nem származik komoly probléma.

- Meséltél egy történetet, miszerint az egyik új közöségi tag benzinmotoros nyíróval vágja a füvet, és ez nem tetszik a többieknek, mert zajos is, büdös is.

- Ök vagy mechanikussal csinálják, ami ugyan szintén zajosabb, de legalább jobban megfelel a környezetkímélö elveknek, vagy halk, elektromos géppel dolgoznak. Persze az elveknek leginkább a kecske felel meg, amit szintén "alkalmaznak". Jelenleg a lakótársak egyenként vagy csoportosan próbálják meggyözni érveikkel a probléma okozóját, hogy ö is e három utóbbi megoldás közül válasszon. Mindebböl azonban nem csinálnak nagy ügyet, mert a tevékenységek zöme mindenki megelégedésére folyik, s ezeket a kivételeket ilyen körülmények között könnyebb elviselni.

- Fizikai és szellemi gyarapodás: építkezés, gyerekszám, fluktuáció? A továbbadás hogyan történik? Szellemi mühely, iskola?

- A lakóközösség mintegy húsz éve létezik, gyarapodik. Jellemzöen 2-3 gyerek van családonként, a fluktuáció minimális. Két-három évente kezdenek újabb építkezésekbe, és vagy egy bérlakássort építtetnek fel, vagy egy 10 családi házból álló ökoházcsoportot építenek maguknak azok, akik ide vágynak. A gyerekek a városi iskolákba járnak biciklivel vagy iskolabusszal. Szellemi kisugárzásról nem kérdeztem öket, de ök elsösorban lakóközösség, ahol mindenki az ökoelveinek megfelelöen lakhat. Foglalkoznak lélektannal, csoportdinamikával, hogy a közösségeik élhetöbbek legyenek. Dániában korábban sok lakóközösségi forma volt, ezekböl sok felbomlott, társasházzá alakult, de az ökológiai irányultságúak többnyire megmaradtak, mint ez is.

Bár nem a szellemi továbbadáshoz tartozik, de azért elmesélném, hogyan müködik náluk a WC. Ami nem is W.C., mert nem vízzel müködik, hanem a komposzttartály elvén. A lakásokban az ülöke egy olyan csöre csatlakozik, amely az alagsorban egy kerekes kuka jellegü tartályban ér véget. A csatlakozás hermetikus, de van szellözöcsö ill. elszívás, ami szúnyoghálóval van lezárva. A vizelet egy ott kapható szétválasztó révén többnyire nem a tartályba jut, hanem a többi szennyvízzel együtt a nádágyas szennnyvíztisztítóba. Ilyen szennyvíztelep is van sokfelé Dániában. Az alagsori tartályba kerülö fekália fürészporral, forgáccsal van "leöblítve", a tartályt pedig havonta cseréli a kertész vagy a gondnok. A kertészetben még további komposztálódáson megy keresztül, mielött takarmánynövények trágyázásához felhasználnák.

A fütés pellet-tüzelésü központi kazánnal történik. A pellet fahulladékból préselt, ceruzavastagságú olcsó tüzelö, amely nagyon tisztán és kiváló energetikai hatásfokkal ég el. A pelletet hetente hozza teherautó és egy nagy tárolóba üríti. Innentöl kezdve a távfütés teljesen automatikusan müködik; a 83 lakáshoz egy fütömü tartozik. A házak déli tájolásúak és jól szigeteltek. A vízmelegítéshez napenergiát használnak. Minden házon van egy-egy kisebb napkollektor. Az esövizet minden tetöröl begyüjtik és központilag tárolják. A kertészetben használják fel.

- Mit csinál egy hétköznap az ottlakó?

- Reggel felkel, és ha olyan a hobbija, foglalkozik az állatokkal, elmegy elmélkedni, vagy nem. Azután megy munkába, iskolába biciklivel, vonattal, vagy ha olyan a munkája, családi állapota, otthon is maradhat. Délután a soronkövetkezö ember foglalkozik az állatokkal, vagy a kertészetben dolgozik egy kicsit, ha az az ö csoportja, és éppen ö van soron. A kertészetböl kiadják az egyes közösségi konyhákra a kért zöldségeket.

Ha olyan nap van, amikor van közös vacsora, fözés az adott közösségi házban, akkor ott töltik az estét, játszanak, beszélgetnek, nagyritkán "döntéseket" hoznak; megbeszélik a következö heti menüt, és hogy hol, milyen zöldséget lehet a kertészetben találni. Az "anyagbeszerzö" is megírja a listát, ha valamit a boltból kell hozni a közösség autójával. Ha családi nap van, akkor viszont a családokban készítik a vacsorát (ilyenkor ritkán föznek), és a gyerekekkel együtt vacsoráznak.

Kéry Magdolna

Indymediáról átvett cikk: http://hungary.indymedia.org/node/5885