Vajon hány ember gondolkozott már el azon, hogy élete során, vagy akár csak 1-2 évtized alatt mennyi szennyezett levegőt lélegez be nap mint nap? Valószínűleg nem sok, pedig mindenki érzi azt, hogy néhol tisztább, frissebb, máshol pedig szennyezettebb, koszosabb a levegő.

Mindannyiunk egészségére hatást gyakorol a levegő minősége, éppen emiatt komoly szigorításokat vezet be az Európai Parlament, célja pedig ezzel egyértelműen a légszennyezés szabályozása.

A tiszta víz, és a tiszta levegő elengedhetetlen az emberek és az ökoszisztéma fennmaradásához. Rossz belegondolni, hogy a levegőszennyezés már önmagában is közel 300 000 ember életét rövidített meg, ugyanis bizonyított tény, hogy igen komoly betegségeket idézhet elő a rossz levegőminőség.

A koszos, és szennyezett levegő belégzése hosszútávon előidézheti a súlyos légzőszervi, szív -és érrendszeri megbetegedéseket, de sajnos akár a cukorbetegség, illetve daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát is növelheti. Emellett fontos arról is beszélni, hogy a nem megfelelő levegőminőség igen nagy mértékben károsítja a fajgazdaságot, ez pedig rövid időn belül gazdasági veszteséget idézhet elő.

Az Európai Parlament tehát okkal érezte azt, hogy cselekednie kell, hiszen a levegő, amit beszívunk évtizedek óta ózonnal, szálló porral, illetve nitrogén-dioxiddal van szennyezve, ez pedig különösen a városi területeken jellemző.

A cél: Tisztább levegő 2030-ra, szennyezésmentesség 2050-re

A nitrogén-dioxid egy olyan vegyi anyag, ami a motorokban (leginkább a dízelmotorokban) keletkezik, és képes lecsökkenteni a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező mechanizmusát. Az ózon pedig már akkor komoly irritációt okozhat, ha csak kis mértékben lélegezzük azt be, kifejezetten nagy veszélyt jelenthet az asztmás embereknél, de krónikus légzőszervi, illetve szív-és érrendszeri betegségek esetén ez akár a halálhoz is vezethet.

Ijesztő adat lehet, hogy csak az EU-ban 2020-ban közel 24 000 ember vesztette el az életét pontosan az ózonnak való kitettség miatt. Szerencsére 2005 és 2020 között a szállópor-szennyezés miatti korai halálozások száma 45%-kal csökkent le.

Az Európai Zöld megállapodásban az EU céljául tűzte ki azt, hogy olyan szintre csökkentse le 2050-re a levegő-, víz-, és a talajszennyezést, amely már nem lesz káros sem a mi egészségünkre, sem a természetes ökoszisztémára. A szabályozás értelmében javasolt a levegőminőségi szabványok rendszeres ellenőrzése, így szeretné az EU a fő szennyező anyag, a finom szálló por határértékét több mint a felére lecsökkenteni. 2023 szeptemberében el is fogadta a Parlament ezeket a javaslatokat.

A képviselők pedig azt tanácsolták, hogy levegőminőségi tervek mellett jó néhány uniós ország hozza létre a rövid, és hosszútávú intézkedéseit a levegőminőségi ütemtervben, ám ebben már az új határértékek legyenek feltüntetve.

A szennyezőanyag-mentességi terv továbbá célként magába foglalja azt is, hogy 2030-ra legalább 55%-os csökkenést kell elérniük a légszennyezés okozta korai elhalálozások számában, illetve hogy a tengerbe kerülő hulladék 50%, a környezetbe jutó mikroműanyagok legalább 30%-os csökkenést mutassanak.