Időnként a hétköznapok őrjítően hosszúnak tűnnek, és ilyenkor alig várjuk a péntek délutánt, mikor végre néhány napra mi is fellélegezhetünk. Bár a világ számos pontján igen elterjedt, és jól bevált módszernek számít a 4 napos munkahét bevezetése, sokunk számára mégis szinte elképzelhetetlennek tűnik ez a lerövidített munkaidő gyakorlati alkalmazása.

Ennek ellenére ez a munkarend mégis valósággá vált egy hazai munkavállaló számára is. Elmondása szerint ugyanis mindent felülír az az érzés, amikor már csütörtök délután úgy köszönnek el egymástól a munkatársai, hogy „Szép hétvégét!”.

A munkáltatókban azonban jogosan merül fel a kérdés ezzel kapcsolatban: mégis hogyan lehetne kevesebb munkával jobban megnövelni a dolgozók hatékonyságát?

A 4 Day Week Global nonprofit szervezet is kíváncsi volt arra, hogy mégis hogyan befolyásolja az emberek teljesítményét az, hogy 4, vagy 5 munkanap van egy héten, éppen ezért egy kutatás keretein belül többek között megpróbáltak ennek is utána járni. A felmérésből az derült ki, hogy a négynapos munkahét pozitív hatással van a dolgozók egészségi állapotára, emellett a megrövidült munkahetek a jólétet és a termelékenységet is megalapozhatják az emberekben.

A kutatás során összesen 41 cég alkalmazottjainak jólétét, egészségi állapotát és termelékenységét követték. A négynapos munkahét következtében a dolgozók átlagos munkaideje 38 óráról lecsökkent 33 órára, ez a megrövidült munkaidő pedig pozitív irányba hatott a dolgozók testi-és lelki egészségére is.

Kevesebb stressz, nagyobb elégedettség éri a dolgozókat a rövidebb munkarend alatt

A hatékonyság növelése érdekében a cégek több stratégiát is kipróbáltak, többek között kevesebb megbeszéléssel szerettek volna időt spórolni, illetve leegyszerűsítették a kommunikációt, ezzel egyidőben kiiktattak minden olyan tényezőt, mely bármilyen módon is megzavarná a munkavégzést.

Ezt a rövidített manapság munkarendet több cégnél alkalmazzák Spanyolország, Írország, illetve az Egyesült Királyság területein is.

Az alkalmazottak oldaláról megtudhatjuk, hogy a rövidített munkahét következtében a dolgozók körében lecsökkent a stressz (ez a tesztek szerint akár 7%-kal is alacsonyabb lehet), illetve a magánélet és a munka közötti egyensúly akár 25%-kal is megnőhet a munkarend változása után.

Emellett a tesztekből kimutatható volt az is, hogy igencsak megnőtt a munkavállalók produktivitása, ez pedig a megnövekedett profitot is jelentette.

Talán igazán a COVID-19 világjárvány tette világossá a társadalom számára azt, hogy mennyire fontos megtalálni a hangsúlyt a munka és a magánélet között. Ebből kifolyólag az amerikai felnőttek több mint 85%-a mára már jóvá hagyta a négynapos munkarendet, még akkor is, ha néhányukat valamennyire megviselt az átállás.

Bár sokunknak valóban csábító lehet a négynapos munkahét bevezetése, valójában hazánkban nem minden munkakörben oldható meg ez a rövidített munkarend, ettől függetlenül elmondható, hogy a teszteken résztvevő vállalatok végül később sem tértek vissza a hagyományos öt munkanapos héthez.