Talán első hallásra senki nem gondolná, hogy az Amazonas őserdeinek tüze még a Tibeti-fennsíkon is érezteti a hatását, ám a vizsgálatok bebizonyították, hogy a globális felmelegedés, és az éghajlatváltozás következményei nem csupán az adott térségben, hanem akár több száz kilométer távolságban is igen súlyos problémákat idézhet elő.
Az emberek valóban gyakran szokták emlegetni azt a mondatot, hogy „Minden összefüggésben van mindennel”, mégis kevesen gondolnak bele abba, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai megmutatkoznak az adott helytől számított több ezer kilométeres távolságban is.
A Potsdami Klímahatás-kutató Intézet munkatársa, Jingfang Fan az üggyel kapcsolatban nemrégiben ezt nyilatkozta:
Az összefüggő időjárási eseményeket távkapcsolatnak, vagyis a föld egymástól távoli területeinek időjárása közötti kapcsolatnak nevezik. Ezek megmutatják, hogy a világ egyik pontján zajló éghajlati események milyen hatást gyakorolnak az időjárásra több száz vagy ezer kilométerrel odébb. Ez olyan, mint egy globális dominóeffektus.
Ezért van az Amazonasi tűznek még a Tibeti-fennsíkon is pusztító ereje
A kutatók kifejlesztettek egy új éghajlati hálózatelemzési módot, a kapcsolatok felderítése miatt, ez pedig megértetheti az emberekkel az egymással összefüggő események viszonyát.
A kutatók beszámoltak arról, hogy ezek a hálózatok olyanok, mint a térképek, tehát különböző helyeket határoznak meg az adatpontok, a köztük lévő kapcsolat azonban mindenképpen hasonlóságot mutat. A kutatók sikeresen beazonosítottak már néhány érzékeny területet, ezzel az új módszerrel.
A Nature folyóiratban publikált kutatás két sérülékeny ám, egymástól igencsak messze lévő területet is bemutatott, a tanulmányok szerint az úgynevezett „dominóeffektust” fel lehet fedezni ezeknek a billenőpontoknak a viszonyában is, ami annyit jelent, hogy ha az egyik pont kidőlt, akkor az igen komoly hatást fog gyakorolni a világ másik pontjára is.
Ez lehet a magyarázata annak, hogy az Amazonasi erdőtűz még a több ezer kilométerre lévő Tibeti fennsíkon is drasztikus pusztítást okozott. A vizsgálat során a kutatók kimutatták, hogy a Tibeti-fennsík, illetve az Amazonas között szinkronban vannak az éghajlati szélsőségek. A kutatók ezután a világ több mint 65 ezer régiójában mérték fel azt a hőmérsékletváltozást, amely az elmúlt 40 év alatt mutatkozott meg.
Ez pedig beigazolta azt a feltevést, miszerint a régió területén végbemenő változások befolyásolják az éghajlati rendszert, még a Föld más részein is. Számítógépes szimulációval ezután modellezték azt is, hogy a későbbiekben hogyan fogja ezeket a kapcsolatokat befolyásolni az éghajlatváltozás.
Az olyan földi rendszerelemeket, amelyeknek van egy kritikus küszöbértéke, melyen túl a rendszer átszerveződik, billenő elemeknek nevezzük
– nyilatkozta Jingfang Fan.
Az elmélet szerint tehát az egyik régióban lévő billenőpont mindenképpen hatással van a másik régióban lévő billenőpontra, e billenő pontok közé tartozik többek között a keleti és nyugati antarktiszi jégtakaró, a Nagy-korallzátony, az Amazonas esőerdő, és a sarkvidéki terület is.
